Találj halálnál nagyobb hatalmat
És nem vágyódsz más után
Elmúlsz, ahogy elmúlok én is
Lélekharangok zengenek

Az égbe vésték ezerszer
Felettünk üvölt - hiába
Bolyongsz, mind fentebb vágysz
Annál is, mi mindent táplál

Lényedet éltető világa
Olvasztja saját magába
Bejársz a világon mindent
De bölcsődben ér majd véged

Nem találtál hatalmasabbat,
Indulj, téged is hívnak
A katlanokban, lomhán,
Ólomharangok kondulnak

Kapuba kést
Kútba vedret
Számra ólmot

Kapun beléptem
Kútba kőnek estem
Beszélő szobor lettem

Sarkából kifordult
Gyűrűzik bolondul
Ólomharang kondul

Jaj Békességet a távozónak
Jaj Oltalmat a maradónak
Jaj Levegőt a szárnyalónak
Jaj Mélységet a haldoklónak

Kapumra nevet nem vések
Vedremmel belőled merítek
A hangom mind felhősebb