Hogy mondjam el, csak így magunk között
Hogy hullik szét a lánc ami összeköt
Már nem futok hozzád, hogyha bánt, ami bánt
Már nem te adsz erõt, hogyha kell.

Elfordultál. hiába kertelek
És nem jött jel, hogy tudsz, hogy látsz -e még
Itt tépnek az idõk, de ha félelem szed is szét
Már nem futok hozzád semmiképp.

Bízd rám magam!
Valahogy lássam már, mennyit érek
Így nélküled. egyedül én. ne szeress, ha nem tudsz!

Bízd rám magam!
Valahogy értsem már, mennyi értelme
Van meg, ha van. ha vagyok még.

Most úgy segíts, hogy már ne segíts
És azt se úgy, hogy majd visszakérd
Itt tépnek az idõk, de ha félelem szed is szét
Már nem futok hozzád semmiképp.

Bízd rám magam!
Valahogy lássam már, mennyit érek
Így nélküled. egyedül én. ne szeress, ha nem tudsz!

Bízd rám magam!
Valahogy értsem már, mennyi értelme
Van meg, ha van. ha vagyok még.