Héja-nász Az Avaron Útra kelünk. Megyünk az Õszbe. Vijjogva, sírva, kergetõzve. Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak. Csattognak az új héja-szárnyak. Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, ûzve szállunk. Valahol az Õszben megállunk. Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk; Egymás husába beletépünk S lehullunk az õszi avaron.