Irany a magyar tenger, Meleg a nyar, mindenkit elvakit, Enyhül az este az utcan, Soknyelvû tömeg vonz, vagy eltaszit Abszolut fölény az utcan, Összegyûlt Európa, mind itt feszit. Ott vagyunk mi is köztük, A nyari bulik, a Balaton ujra hiv, Nincs kedvünk lefeküdni, Hajt a vérünk, az éjszaka megvadit. Béküljünk meg, vagy rajtunk mar a csoda sem segit, De nézd mi történt, épp egy ember közelit. Ember az utcan, faag a vallan, nagyon exkluziv. Rongyokba burkolt teste lattan röhögünk. Ó, ó. A nyarat nem felejtem,Az öreg csöves emléke felvidit, És amit tenni kéne,Odafigyelni, ellesni tõle valamit.